Az öntözőrendszereket minden évben, a fagyok elmúltával újra be kell üzemelni. A tavaszi indítás meghatározza az egész évi működést, úgyhogy gondosan kell eljárnunk, nehogy károsodjon a rendszer vagy rontsunk a hatásfokon. Ha a tél előtti leállást gondosan végeztük el, akkor nem kell tartanunk a károsodásoktól.
Egy hálózatot háromféleképpen lehet vízteleníteni, és ennek megfelelően háromféleképen kell víz alá helyezni is. Ezeken a különbségeken kívül minden rendszernél vannak azonos műveletek, amelyeket el lehet és kell végezni tavasszal.

Általános műveletek

1. lépés
Mielőtt beindítanánk a rendszerünket, a következőket tegyük meg: járjuk körbe a területet és nézzük meg, hogy okozott-e valamilyen károsodást a tél. Ha megsüllyedt a föld a fejek körül, akkor hozzuk azokat újra a talaj síkjába.

2. lépés
Ha szeretnénk, hogy a rendszerünk hatásfoka ne romoljon, akkor ki kell tisztítani a fejek szűrőit; ha van központi vízszűrőnk, akkor azt is. Szükség lehet a csövek átmosására is. Ezt legkönnyebben úgy tehetjük meg, hogy zónánként egy vagy több szórófejet szétszedünk és elindítjuk az öntözést, de figyeljünk arra, hogy a kimosatás végén ne kerüljön szennyeződés a rendszerbe. Ezzel elejét vehetjük, hogy a szennyeződések, a vízkő és egyéb lerakódások, valamint az algásodás csökkentse a rendszer teljesítményét.
Ha már úgyis szétszedtük a fejeket, akkor nem árt, ha egy vödör vízben kimossuk azokat, különös figyelemmel a tömítésekre, így a mozgó részek kopását csökkenthetjük. Ezzel az eljárással pontosan felmérhetjük a rendszer állapotát és így képet kaphatunk az elvégzendő feladatokról is.

3. lépés
Nyissuk fel és tisztítsuk ki a szelepdobozokat, és ha szükségét látjuk, akkor szedjük szét a szelepeket. Mossuk le a gumi membránokat, a szelepházból szedjük ki a hordalékot és a koszt, ami rendszerint összegyűlik a szelepek alján. Győződjünk meg arról, hogy az átfolyó csatornák tiszták-e, ha nem, akkor fúvassuk ki azokat. Gondosan szereljük össze a szelepeket, ha van fagytalanító csavar, akkor csavarjuk be azokat, ellenőrizzük a villamos bekötéseket és az esetleges leeresztőcsapokat zárjuk el; ha van a szelepek előtt csap, akkor nyissuk azt ki.

 

4/a. lépés: kézi leeresztőcsappal víztelenített rendszerek.
Ott, ahol a tél előtt a hálózatot leeresztő csapok kinyitásával és a csőrendszer azok felé lejtetésével ürítik le, a csapokat meg kell keresni és el kell zárni.

4/b. lépés: automata leeresztőszelepek használatakor. Ezeknél a rendszereknél helyes telepítés esetén nincs tennivalónk.

4/c. lépés: kompresszorral kifúvatott rendszerek.
Itt egyetlen feladatunk a kifúvató csap elzárása.

5. lépés
Az automatikát helyezzük áram alá, tegyünk bele új elemet és programozzunk be minden értéket a tavaszi időjárásnak megfelelően. Tisztítsuk meg a portól és a szennyeződésektől, és ellenőrizzük a csavaros szorítókat is.

Nyomás alá helyezés
Különbséget kell tenni a hálózati vízről, búvárszivattyúról és nyomásfokozó szivattyúról üzemelő hálózatok között.

6/a. lépés
Hálózati víz esetén először indítsuk el lehetőleg kézzel vagy automatika segítségével a legtávolabbi zónát, majd nyissuk ki a főcsapot óvatosan úgy, hogy csak egy kis nyíláson folyjék át a víz, golyósszelepnél csak pár fokot fordítsuk el a kart, ellenkező esetben a befolyó víz összesűríti a csőben a levegőt és a nagy nyomástól károsodhatnak a fejek, valamint a mágnesszelepek! Ellenőrizzük, hogy nem ereszt-e máshol a rendszerünk és figyeljük, ahogy a levegő távozik a csövekből. Ha nem észleltünk rendellenességet, és a nyitott zóna fejeiből már csak víz folyik, akkor nyissuk ki a csapot teljesen és indítsuk el az összes állomást automatikusan. Ahol kell, állítsuk be újra a fejeket és programozzuk be az automatikát.

6/b. lépés
A búvárszivattyú beindítása előtt ellenőrizzük az egy vagy a három fázis meglétét, a kapcsolókat és a biztosítékokat (ha a három fázisból csak kettő vagy egy van meg, akkor a villanymotor nem képes elindulni és leég). Nyissuk ki a főcsapot és indítsuk el a legtávolabbi állomást. Más dolgunk nincs, mint hogy figyeljük a levegő távozását és a helyes működést, a többi mint fent.

6/c. lépés
Ha felszívó rendszerű szivattyút működtetünk, akkor ugyanúgy járunk el, mint a búvárszivattyú esetén, de a beindítás előtt ellenőrizzük a lábszelepet és töltsük fel a szívócsövet vízzel, különben a szivattyúnk szárazon fut, túlmelegszik és károsodik.

6/d. lépés
Nyomásfokozó szivattyú használatakor először ellenőrizzük az egy vagy a három fázis meglétét, a kapcsolókat és a biztosítékokat. Indítsuk el a legtávolabbi állomást (a szivattyú elindítása nélkül), és nyissuk ki a szivattyú előtti főcsapot résnyire. Ha már a levegő távozott a csőből, akkor teljesen kinyithatjuk a csapot és indítsuk el a többi zónát is szivattyú nélkül. Ezután bekapcsoljuk a szivattyút és kipróbáljuk a teljes rendszert, a többit lásd fent. A szivattyús rendszereknél mindig ügyeljünk a helyes forgásirányra és a szárazon futás elkerülésére; ha van úszókapcsoló, akkor ellenőrizzük a működését. Kutak esetén figyeljünk arra, hogy a tél után homokolhat a kutunk és legtöbbször csak hosszabb-rövidebb idő után nő meg a vízhozama a megszokott értékre, ezért többszöri rövid indításokat programozzunk be.

7. lépés
Ha végeztünk, akkor járjuk be a területet, és ellenőrizzünk még egyszer mindent. Ha mindezeket betartottuk, akkor a rendszerünk biztosan működni fog, nem romlik a hatásfoka és minimálisra szoríthatjuk a javítási költségeket.

Az öntözőrendszerek fagyvédelme
O.J. Warner alapján
 
 
Azokon a területeken, ahol a fagyhatár elérheti a vízcsövek szintjét, a fagykárok elkerülésére a rendszert vízteleníteni kell. Eltérőek a nézetek azügyben, hogy szükséges-e a víztelenítés a polietilén csövek esetében, mert egyesek szerint ezek a rendszerek baj nélkül átvészelik a jég feszítését. (A csőgyártók megegyeznek abban, hogy a csöveket nem szükséges vízteleníteni, de figyelmeztetnek arra, hogy azokat minden esetben földbe kell fektetni. A cső azonban eltörhet, ha megütik vagy meghajlítják, miközben tele van jéggel.) A jég feszítésének tartós és éveken át ismétlődő hatása gyengíti a csövet, ez végül töréshez vezet. Szintén kérdésessé teszi a fagyállóságot az, hogy az idomok nem húzódnak össze, és tágulnak ki ugyanolyan mértékben, mint a csövek. A PVC csövek esetében ez nem kérdés, mert ha ezekben a felénél magasabban marad víz, akkor eltörnek, és a fagy leggyakrabban az illesztéseknél okoz törést, valahol a cső hossza mentén. Hozzá kell tenni, hogy a föld felett elhelyezett zárt rendszerű fejeket a kialakításukra való tekintet nélkül vízteleníteni kell.
 
Az öntözőrendszerek víztelenítésének módozatai
Azon rendszereknél, amelyekben nem használnak fejbe épített visszacsapószelepeket, hogy megelőzzék a fejeken keresztül a leürülést, kézi vagy automatikus leeresztőcsapokat - szelepeket alkalmaznak a "télisítésre". A visszacsapószelepekkel ellátott fejek esetén vízteleníteni csak sűrített levegős kifúvatással lehet, amelyet később röviden ismertetünk. Kézi leeresztőcsapoknál egy helyesen tervezett és kivitelezett rendszerből a gravitáció segítségével távozik a víz. Az ilyen rendszereknél fontos, hogy a karbantartó személyeket a szelepek helyzetéről elhelyezési rajzok tájékoztassák. (A kézi leeresztés már nem annyira elterjedt manapság, mint valaha, mert az építőknek gondoskodniuk kell arról, hogy pangó vizek ne keletkezzenek, de ennek a megvalósítása költséges.) Az automata leeresztőszelepek - amelyek spirálrugó segítségével nyitnak, ha a víznyomás a csövekben megszűnik, manapság sokkal elterjedtebbek. Egyes öntözős cégek szerint az automata drének túl könnyen eltömődhetnek, így víz maradhat a csövekben. A vízlökések is károsíthatják a csöveket, ha mindig leeresztjük a csőből a vizet. Az automata leeresztőszelepek használata esetén azokat egy mélyedésbe tegyük, ne függőlegesen, hanem 45 fokban lefelé szerelve őket. Mindkét leeresztési mód jól használható, de tartsuk be a gyártók előírásait
 
A víz kifúvatása
A visszacsapószelepekkel szerelt fejek használatakor a téli víztelenítés nem oldható meg automata leeresztőszelepekkel. A legelterjedtebb víztelenítő eljárás ezen rendszerek kifúvatása hordozható kompresszorral. 75-ös vagy annál kisebb átmérőjű csövek esetén egy 30 l/perc teljesítményű kompresszor már jól használható. Nagyobb csöveket használó rendszereknél (90-es, vagy nagyobb átmérőknél) 70 l/perc teljesítmény is szükséges lehet A következőkben a kompresszoros kifúvatás általános leírását olvashatják. Az eljárás lépései változhatnak a beépített szerelvények függvényében. Csatlakoztassuk a kompresszort a megfelelő helyre, majd indítsuk el a legtávolabbi zónát, ezután nyissuk ki a kompresszor csapját. Fontos hogy a sűrített levegőt csak fokozatosan engedjük a rendszerbe. Elkerülendő, hogy a nagy nyomástól hullámok alakuljanak ki, mert a sűrített levegőt nyomásától, a csövek méretétől, a domborzati viszonyoktól és a fúvókák típusától függően akár 40 bar túlnyomás is kialakulhat a hullámok következtében. (Egy, a kompresszor, és a rendszer közé körültekintően elhelyezett szelep segíthet a problémán, de a golyósszelepek használatát, a lökést keltő hatásuk miatt lehetőleg kerüljük!) Fokozatosan növeljük a levegő nyomását 3,5 bar-ról, hogy csökkentsük a vízlökések hatását. Ha a fejek nem kiemelkedőek és tömítettek, akkor állítsunk be a nyomást az üzemi értékre, de az semmilyen körülmények között ne haladja meg az 5,5 bar-t. Amint már említettük, a kifúvatást a kompresszortól legtávolabbi helyen kezdjük el. A legmagasabb részen indítsuk a rendszert, majd haladjunk lefelé. A víz a magasabb pontokon hagyja el a fővezetéket, ha lent kezdjük el a kifúvatást. Futtassuk le egymás után az összes zónát. Azt ajánljuk, hogy a csőhálózatot inkább két rövid, mint egy hosszú ciklusban ürítsük le. Vagyis, fúvassuk ki egy rövidebb periódus alatt a víz nagy részét minden egyes zónából, majd ismételjük meg a műveleteket újra. Ezzel biztosítjuk, hogy az egyik zónából a másikba átfolyó vizet is eltávolítjuk. Mivel kétszer fúvatjuk ki a csöveket, lerövidül a sűrített levegő által végzett szárítás ideje, és így megóvjuk a csőrendszert a hő okozta esetleges károsodástól. Végezetül figyeljünk arra, hogy ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed, akkor a fúvókákon jég képződhet. Ha a fúvóka befagy, akkor megeshet, hogy a víz nem ürül ki az adott csőszakaszból. Ezért, ha a hőmérséklet csökken, akkor a víztelenítés előtt a fúvókákat mindig ellenőrizzük. Miközben fúvatjuk ki a vizet a rendszerből, időről-időre ellenőrizzük a cső hőmérsékletét a kompresszor közelében, és gondoskodjunk róla, hogy a cső még kézzel megfogható legyen. Ha túl meleg, akkor a levegő áramlási sebességét csökkenteni kell. A magas hőmérséklet tönkreteheti a csöveket, az idomokat, és a rendszer többi elemét. Legalább öt perc, vagy még több idő szükségeltetik zónánként a víztelenítésre. Ha a fúvókából már csak finom permet távozik, akkor a víz legnagyobb része kiürült a rendszerből. A másodszori kifúvatás után, amikor már elégedettek vagyunk az eredménnyel, hagyjunk bekapcsolva egy zónát és állítsuk le a kompresszort.
 
Mire figyeljünk
Sokkal egyszerűbb télre vízteleníteni egy hálózatot, mint kijavítani azt tavasszal. Amikor télisítünk egy öntözőrendszert, akkor a következőkre figyeljünk:
  • A levegő nyomása ne haladja meg az 5,5 bar-t, különösen olyan esetekben, ahol az üzemi nyomás kisebb 5,5 barnál.
  • Ne álljunk közel a sűrített levegővel töltött alkatrészekhez.
  • Ne hagyjuk a kompresszort őrizetlenül.
  • Ne fúvassunk ki egy rendszert a szivattyún keresztül. Először a rendszert víztelenítsük, majd eresszük le a szivattyúból is a vizet.
  • A kézi leeresztőcsapokat ne hagyjuk nyitva, mert befolyhat rajta a tavaszi hóolvadáskor a víz.
Az utolsó simítások
A vízhálózat visszacsapószelepeit leeresztőcsapokkal óvjuk meg, mert nem árt az óvatosság. Miután télire elzártuk a bejövő vizet, és a hálózatot annak rendje és módja szerint leeresztettük, térjünk vissza a visszacsapószelepekhez, és nyissuk ki többször a leeresztőcsapot. Ezzel kiengedjük azt a vizet, ami a szelepházban maradt. Hagyjuk a csap karját 45 fokban nyitva. Ha teljesen nyitva vagy zárva hagyjuk, akkor víz marad a szelepben, és az szétfagyhat. Ha hidraulikus vezérlésű rendszert víztelenítünk, akkor először zárjuk el, és szereljük le az automatikáról a tápvíz csövét, majd eresszük ki belőle a vizet. Amint már az előbbiekben szó volt róla, a polietilén vezérlőcsöveket nem szükséges vízteleníteni, de ha ezek a csövek PVC alapanyagúak, akkor minden esetben ki kell azokat fúvatni. Az elektromos és az elektronikus vezérlőket áram alatt kell hagyni, de az esőérzékelőket és az állomáskapcsolókat kapcsoljuk ki. Ezzel megelőzhetjük az automatika belsejében a korróziót okozó párásódást.
 
Ezek a tanácsok a gyakorlati élet megfigyelésein és tapasztalatain alapulnak. Különleges elővigyázattal kell azonban eljárni, amikor sűrített levegővel töltjük fel a rendszert. Figyeljünk arra, hogy egy cső- vagy más termékeket gyártó cég nem vállal garanciát a sűrített levegő használata esetén, és nem ajánlják víztelenítésre ezt az eljárást. A Hunter cég nem írja elő kötelezően a módszer használatát, és nem is garantálja a sikert.

A beállítás alapjai

Ahhoz, hogy a vezérlő automatikusan működjön, három értéket kell beállítani:
1. mikor öntözzön - azaz az Indítási időpontokat,
2. milyen hosszan öntözzön – azaz az Öntözés időtartamát
3. melyik napokon öntözzön – azaz az Öntözéses napokat.

A könnyebb érthetőség kedvéért egy példával illusztráljuk a program működését. Legyen az öntözés kezdete reggeli hat óra. Az 1. és a 2. zónák öntözzenek 15 percet, a 3. zóna fusson 20 percig. Jegyezzük meg, hogy a 4. és az 5. zóna ebben a programban nem öntöz, azokat egy másik program működteti majd.

Térjünk vissza most az eredeti példához. 6:00-kor a vezérlő elindítja az öntözési ciklusunkat, az 1. zóna szórófejei 15 percen keresztül öntöznek, majd leállnak. A vezérlő automatikusan továbblép a 2. zónára, amely szintén 15 percen keresztül működik majd. A 2. zóna leállását követően a 3. kör indul el, majd 20 perc leteltével az öntözés automatikusan leáll. Mivel ebben a programban a 4. és 5. zónának nem adtunk öntözési időtartamot, a vezérlő azokat átugorja, így 6:50-kor megszűnik az öntözés.

Ahogy a fenti példa is mutatja, csupán egyetlen indítási időpont elegendő három különböző zóna működtetéséhez, mivel a vezérlő magától, további indítási időpontok megadása nélkül továbblép a következő zónára.

 

Mivel a különböző növényeknek eltérő mennyiségű vízre van szükségük, a Hunternél a vezérlőkbe három különböző programot építettek be, az A-t, B-t és C-t. Ezek a programok függetlenek egymástól, így lényegében három automata rejtőzik egy házban.

Példa több program használatára: az A programmal páros napokon öntözzük a füvet az 1., 2. és 3. zónáknál. A 4. kör virágágyásait a B program segítségével minden nap beáztatjuk, míg az 5. és 6. állomások a C program szerint, minden páratlan napon kapnak öntözést. Persze nem minden esetben fontos ezt a lehetőséget kihasználni, így a legtöbb otthonban és kertben egy programmal öntözik az összes zónát, és a többi programot kikapcsolják.


Az öntözési program elkészítése

A legtöbb használó számára sokkal könnyebb először papíron elkészíteni az öntözés programját és csak azután bevinni az adatokat a vezérlőautomatába. Továbbá, a későbbi ellenőrzéseket és változtatásokat is megkönnyíti, ha megvan papíron is a programunk.

Akad néhány vezérelv, amely segít a helyes öntözési időtartam és kezdési időpontok meghatározásában. A programunk elkészítésében meghatározó a talaj típusa, a beöntözött terület beosztása, az időjárási viszonyok és az alkalmazott öntözési módszer is. De mivel a változatok száma igen magas, nehéz pontos receptet adni minden eshetőségre, így csak némi kapaszkodót nyújtunk, hogy megkönnyítsük az elindulást.

Általában célszerű még két-három órával a napfelkelte előtt elvégezni az öntözést, mivel sötétben a párolgás minimális, így a kijuttatott víz nagy része a növények gyökerét eléri. A felkelő nap a be nem szivárgott vizet elpárologtatja ezért kisebb az esély gombás fertőzések kialakulására. A hajnali órákra általában szél is lecsendesedik, nem fújja el az öntözővíz cseppjeit, valamint vezetékes vízről öntözés esetén hajnaltájt valamivel nagyobb a nyomás a vízhálózatba. Ha napközben öntözünk, akkor kitehetjük a növényeinket további károsodásoknak is.

Néha ellenőrizzük öntözés közben vagy után a kertet. Figyeljük meg, hogy kialakultak-e tócsák, vízmegfolyások a területen. Ha igen, az a biztos jele a túlöntözésnek. Ha száraz területeket, a növények sárgulását tapasztaljuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy kevés a kijuttatott víz mennyisége. Ezekben az esetekben rögtön módosítsunk az öntözési programunkon.

Hogyan töltsük ki az öntözési táblázatot

Használjon ceruzát a táblázat kitöltéséhez. Ha használja a példatáblázatot, és alkalmazza a következő információkat, akkor minden lehetősége meglesz, hogy a saját programját elkészítse.

A zóna száma és elhelyezkedése – azonosítsa az egyes zónákat, jegyezze fel a helyüket és a növényzet típusát.

Az öntözéses napok – döntse el, hogy a hét meghatározott napjain, időközönkénti rend szerint, vagy páros/páratlan napokra állítja be a vezérlőt. Ha a naptári napokat választja, akkor karikázza be azokat a napokat, amelyeken öntözni szeretne. Ha időközönkénti rend szerint öntözne, akkor egyszerűen jegyezze fel a táblázatba azt a számot, ahány naponta szeretné elindítani az öntözést. A páros/páratlan napok esetén jelezze, hogy melyiket állítja be.

Az indítás időpontja – a program elindításának időpontját jelöli. Minden programhoz hozzárendelhetünk 1 és 4 közötti indítási időpontokat, de egy indítási időpont is az egész programra vonatkozik.

Az öntözés időtartama – az adott zóna öntözésének időtartamát jelenti (1 perctől 6 óra hosszig állítható be). Amennyiben OFF-ot (kikapcsolást) írunk be egy zóna mellé, úgy ezzel jelölhetjük, hogy nem szeretnénk abban a programban működtetni az adott zónát.

Őrizze meg ezt a táblázatot, így a program ellenőrzése esetén gyorsan átlátja, sokkal könnyebben, mintha a vezérlő adatai közt léptetne.

Az öntözési programtáblázat (példa)

 

Felszín alatti csepegtető öntözés

ECO-MAT csepegtető szőnyeg és PLD-ESD csepegtető cső

ECO-MAT csepegtető szőnyeg

Hol használhatjuk és miért jó?

Az Eco-Mat nagyon hatékony megoldás a nehezen öntözhető területek és zöldtetők öntözésre. A csepegtetőcső textil borítása elősegíti a kijuttatott víz egyenletes elterülését.

Például:

  • Ahol önkormányzati tilalom van a felszín feletti öntözésre
  • Utak és sugárutak zöld elválasztó- és szegélyező sávjaiban
  • Zöldtetők öntözésénél
  • Rézsűk öntözésénél
  • Szabálytalan, nehezen beöntözhető területeknél
  • Megszűntethető a rongálás a nagy forgalmú helyeken
  • Jól használhatjuk gépkocsi beállók kerék nyomsávja között.

A felszin alatti csepegtetés előnyei:

  • Nincs felszíni elfolyás
  • Nincs túlöntözés
  • Nincs párolgási veszteség
  • Vandálbiztos
  • Szennyvíz öntözés esetén nincs szag és fertőzés veszély
  • Bármikor öntözhetünk
  • Akár nagyon kis felületeket is megöntözhetünk
  • Gazdaságos
  • Nincs szél okozta vízveszteség
  • Szinte 100 %-os vízeloszlás
Eco-Mat csepegtető szőnyeg jellemzői
    • 80 cm széles 100 m hosszú tekercs
    • 80 m2/tekercs
    • Hagyományos idomokkal szerelhető

    • 16 mm-es cső

  • Nyomáskompenzált1,053,5bar
  • Csepegésgátló1,5 m szintkülönbségig
  • Geotextilbe burkolt
  • Drámaian javít a víz eloszlásában
  • 25+ év várható élettartam
  • Vízkapacitás – 1,6 l/m2
  • Listaár: 3550 Ft/m2+áfa

Mire figyeljünk a telepítéskor?

  • Nyomásszabályzás és szűrés elengedhetetlenül fontos
Telepítés

Az Eco-Mat telepítése és tesztelése
A lenti képeken megfigyelhetjük, hogy a geotextil miként segíti a víz egyenletes eloszlását a felszín alatt.

3 perccel az indítás után

24 perccel az indítás után

Előnyök a növényállomány esetén:

  • Egészségesebb gyökérállomány
  • Tanulmányok szerint akár 5 cm-el hosszabb gyökerek is kifejlődhetnek
  • Jól használható tápoldatozó rendszerrel
  • Javítja a talaj víztározó képességét
  • Csökkenti az eróziót, javítja a növények egészségi állapotát
  • A rongálás veszélyét csökkenti, és a karbantartási munkálatok nem tesznek kárt benne
  • Nincs pangó víz
  • Egy időben öntözhetünk és használhatjuk a gyepet
  • Javítja a talaj vízvezetőképességét
  • Az esőztető öntözés talajfelszín-tömörítő hatása nem jelentkezik

PLD-ESD geotextilbe burkolt csepegtető cső

Főbb jellemzők:

1. PLD-06-12-PC/CV :

  • Nyomáskompenzált1,053,5bar
  • Csepegésgátló1,5 m szintkülönbségig
  • Hagyományos idomokkal szerelhető

2. Geotextilbe burkolt

  • Drámaian javít a víz eloszlásában

  • 25+ év várható élettartam

  • Vízkapacitás – 1,6 l/m2

Mire figyeljünk a telepítéskor?

  • Nyomásszabályzás és szűrés elengedhetetlenül fontos
A felszin alatti csepegtetés előnyei:
  • Nincs felszíni elfolyás
  • Nincs túlöntözés
  • Nincs párolgási veszteség
  • Vandálbiztos
  • Szennyvíz öntözés esetén nincs szag és fertőzés veszély
  • Bármikor öntözhetünk
  • Akár nagyon kis felületeket is megöntözhetünk
  • Gazdaságos
  • Nincs szél okozta vízveszteség
  • Szinte 100 %-os vízeloszlás

Előnyök a növényállomány esetén:

  • Egészségesebb gyökérállomány
  • Tanulmányok szerint akár 5 cm-el hosszabb gyökerek is kifejlődhetnek
  • Jól használható tápoldatozó rendszerrel
  • Javítja a talaj víztározó képességét
  • Csökkenti az eróziót, javítja a növények egészségi állapotát
  • A rongálás veszélyét csökkenti, és a karbantartási munkálatok nem tesznek kárt benne
  • Nincs pangó víz
  • Egy időben öntözhetünk és használhatjuk a gyepet
  • Javítja a talaj vízvezetőképességét
  • Az esőztető öntözés talajfelszín-tömörítő hatása nem jelentkezik

Hol használhatjuk?

Az Eco-Mat nagyon hatékony megoldás a nehezen öntözhető területek és zöldtetők öntözésre. A csepegtetőcső textil borítása elősegíti a kijuttatott víz egyenletes elterülését.

Például:

  • Ahol önkormányzati tilalom van a felszín feletti öntözésre
  • Utak és sugárutak zöld elválasztó- és szegélyező sávjaiban
  • Zöldtetők öntözésénél
  • Rézsűk öntözésénél
  • Szabálytalan, nehezen beöntözhető területeknél
  • Megszűntethető a rongálás a nagy forgalmú helyeken
  • Jól használhatjuk gépkocsi beállók kerék nyomsávja között.
Tervezési segédlet csepegtető öntözéshez 

Az automatikus öntözőrendszerek
(megjelent a Műszaki Kiadványok 67., Vizellátás, csatornázás IV. évfolyam - 2001 áprilisi számában)

A címben foglalt megnevezés csalóka, sokkal tágabb fogalmat kellene, hogy takarjon, mint valójában nálunk jelent. Tudniillik, automatizálni mindent lehet, a csirkeitatástól kezdve a napernyő-kihúzásig. Amit mi az automatikus öntözésen értünk, az a földből kiemelkedő, úgynevezett pop-up díszkerti öntözés, amely mint sok mai újítás, az Egyesült Államokból származik. Tény, hogy az öntözés legmagasabb fokát épp ezen rendszerekben érte el, és az újdonságok éppúgy, mint a Formula 1 esetében innen szivárognak át más területekre. Ma a pop-up öntözést három nagy cég uralja, alfabetikus sorrendben: HunterRain Bird és Toro, de szorosan mögöttük, a második vonalban ott van a HardieIrritrol (Toro érdekeltségek), OrbitNelson és K-Rain márkák. A csepegtető és mikroöntözési ágazatban erős az izraeli, olasz, görög és spanyol jelenlét. A pop-up öntözés kezdete a harmincas évekre datálódik, ezekben az években gyártották az első bronz, földbe visszahúzódó fejeket. Az ötvenes években megjelentek a különböző műanyagok, és forradalmasították a gyártástechnológiát. Elkészültek az első műanyag fogaskerék-hajtóműves forgó fejek, amelyek öntözési egyenletességben nagyságrendekkel felülmúlták a kalapácsos vetélytársakat. Kialakították azokat a tervezési módszereket, létrehozták azokat a mérési metódusokat, amelyek az alkatrészek további fejlesztéséhez hozzájárultak. A következő nagyobb ugrást a mikroprocesszor-technika megjelenése jelentette, így lehetővé vált a hidromechanikus vezérlők és szelepek leváltása és kiszorítása a kínálatból. Ma már csak elvétve találunk ilyen vezérlőket a gyártók katalógusaiban, és piaci hányaduk elenyésző. A világ öntözéstechnikában vezető országa az Egyesült Államok, a forgalma európai mértékkel szinte felfoghatatlan, csak a Kalifornia államban eladott alkatrészek mennyisége nagyobb, mint az egész európai kontinensé. Magyarországon 1989 óta kaphatóak ilyen jellegű öntöző-alkatrészek, és ma a világ vezető márkáinak majd' mindegyike hozzáférhető. A forgalom is jelentős mértékben megnövekedett az elmúlt években, és a környező országokéval összevethető, esetenként nagyobb, mint a szomszédos Ausztriáé.

Miért is jó egy földből kiemelkedő automatikus öntözőrendszer?

Kinek-kinek miért. Számomra a legfontosabb szempont, hogy kézben tarthatók az öntözési folyamatok, egy jól tervezett rendszerben ott avatkozunk be és úgy, ahogy akarunk. A megrendelők leginkább a kényelmet helyezik előtérbe, ami szintén jelentős megtakarítást eredményez mind időben, mind munkaerőben, hisz' sokan nem öntözéssel szeretnék tölteni a szabadidejüket, nem is beszélve a nyaralásról. Egy drágán, gyakran milliókért elkészített kert öntözése gazdaságosan szinte megoldhatatlan ilyen rendszerek nélkül. Talán a legfontosabb szempont a költségmegtakarítás és a környezetvédelem. Egy helyesen megtervezett-kivitelezett, és jól beállított rendszerrel rengeteg vizet takaríthatunk meg. Kánikulában, nappali locsolás esetén a kijuttatott víz akár 70%-a is elpárologhat, ami éjszakára 10%-ra, vagy akár kevesebbre is lecsökkenhet. 200-500 Ft/m3-es vízdíj esetén, ha négyzetméterenként csak három liter, azaz három milliméter csapadékkal számolunk, akkor a megtakarítás jelentős, olyannyira, hogy a telepítés költségei egy-öt év használat után megtérülnek. A rejtett kivitel esztétikussá teszi a rendszert, segít a karbantartásban, és közterületek esetében a vandalizmus elleni legjobb védelemnek bizonyul. Értéknövelő is egy ilyen rendszer, nem beszélve egy új kert építése esetén arról a biztonságról, amit a víz garantált kijuttatása jelent, ellenkező esetben a nyári melegben csak komoly élőmunkával lehetne a növényeket megóvni a kiszáradástól. Labdarúgópályákon, ahol napi ciklusban kell a vízkijuttatásról gondoskodni, plusz egy ember foglalkoztatását jelentené ez a munka. Egy két-hárommillió forintos beruházás nagyságrendben összevethető egy alkalmazott járulékos költségeivel.

Az automatikus, földből kiemelkedő öntözőrendszerek építőelemei

Vezérlő automatikák
Feladatuk a beprogramozott értékeknek megfelelően a mágnesszelepek nyitása és zárása, a szivattyú(k) elindítása, a tápoldat-adagolók vezérlése. Ma már szinte kivétel nélkül mikroprocesszoros vezérlőket gyártanak, amelyek legtöbbször 24 V váltakozó feszültséget, ritkább esetben 9 V egyenfeszültséget kapcsolnak a mágnesszelepek meghúzó tekercseire. Felépítésük az egyszerű egyprogramostól a négyprogramos modulrendszerűn keresztül az igen bonyolult, önálló működésre képes, talajszondás PC-alapú rendszerekig terjed. Általában mindegyikhez kapcsolható esőérzékelő is, de ma már a szél- és fagyérzékelő sem ritka. Gyakori kérdés, hogy vajon ezek a vezérlők a talaj nedvességét figyelik-e. A legdrágábbakat kivéve nem, nekünk kell meghatározni, hogy mennyi ideig szeretnénk öntözni az adott területen.

Mágnesszelepek
1/2"-tól 3"-ig, külső vagy belső menettel gyártják őket, akár 1400 l/perc átfolyó vízmennyiségre, és 12 bar nyomásra méretezve (1. kép). Anyaguk lehet PVC, üvegszál erősítésű műanyag, ABS, vagy a legdrágábbak bronzból is készülhetnek. Leggyakrabban 24 V váltakozó feszültségről, ritkábban 9 V egyenfeszültségről működnek, de kaphatóak más áramnemű változatok is.

Csövek
Európában inkább a polietilén, Amerikában a PVC az elterjedtebb, fém csöveket csak ritkán használnak.

Spray típusú szórófejek
2-6 m öntözési sugárban, fix vagy állítható szögtartományon belül viszonylag egyenletesen és egyszerre öntözik be a területet. Használatuk a keskeny, kisebb területek esetében indokolt. Nagy a csapadékintenzitásuk, ezért csak rövidebb ideig járatjuk őket. 1,5-3 bar nyomástartomány között használhatók.

Kisebb turbinahajtású, úgynevezett rotoros szórófejek
4-10 m öntözési sugárban teljes kört, vagy egy beállítható szögtartományt öntöznek és már nem egyszerre az egész területet nedvesítik, hanem egy, esetenként több sugárban öntöznek, és a vízsugarat egy fogaskerékhajtómű forgatja. Közepes csapadékintenzitással, de még mindig elég nagy vízfelhasználással (3-10 l/perc), 2-5 bar tartományon belül üzemeltethetők.

Középkategóriás, turbinahajtású szórófejek
Lényegesen elterjedtebbek, mint az előző modellek (amelyeket a középkategóriából fejlesztettek ki). Öntözési távolságuk 6-16 m közé tehető, vízfelhasználásuk 1,5-60 l/perc között változik, 2-6 bar nyomáson. Hasonlóképpen állítható a szögtartományuk, mint a kisebb modelleknél, de már lényegesen gazdaságosabb öntözést valósíthatunk meg velük. Meghajtásuk, mechanikai felépítésük kiforrott, vandalizmusellenálló-képességük jó. Az egyenletességük a legjobb, sok karbantartást nem igényelnek.

Nagy távolságú turbinás szórófejek
Általános felhasználásuk korlátozott, ezért nem térünk ki rájuk.

Mikroszórófejek
Cserjék, sziklakertek, évelőágyások, melegházak, veteményesek öntözésére alkalmasak, legtöbbször fix telepítésűek, és a föld felszínén jól láthatók. Csapadékintenzitásuk kicsi és a mechanikai felépítésük gyenge.

Csepegtető- és izzadócsövek
A felszínen futó 16-25 mm átmérőjű csövek, amelyeken bizonyos távolságonként nyílások találhatók. Ezeken keresztül meghatározott intenzitással és alacsony nyomással csepeg ki a víz. Cserjék, fák, vetemények öntözésére szolgál, és olyan helyeken alkalmazzuk, ahol hosszú idő alatt, koncentráltan, sok vizet kell kijuttatni.

A tervezés alaplépései

Magyarországon, ahogy tízmillióan értenek a focihoz, éppúgy mindenki azt gondolja, hogy az öntözésben is otthonosan mozog, vagy még jobban ért hozzá, mint a szakemberek. Sajnos szomorú tapasztalat, hogy korántsincs ez így, sőt még a kertészek sem tudnak mit kezdeni azzal az egyszerű kérdéssel, hogy hogyan is állítsák be az öntözési időt. A tervezéssel hasonló a helyzet. Egyenletes, jó hatásfokú rendszert tervezni nem is olyan egyszerű feladat, mert az nem elég, hogy beteszünk egy szórófejet középre, aztán majd jól megöntöz mindent. Alapvető tervezési követelmény, hogy csak egyfajta öntözőfejek működtethetők egyszerre. Alapvető, mégis számtalanszor elkövetik azt a hibát, hogy spray és rotoros fejet is egy zónára szerelnek, sőt találkoztam már olyan esettel is, hogy egyszerre öntözött a csepegtető, a spray szórófej, illetve a rotoros szórófej is. Ez olyan jellegű hiba, mintha valaki egy fát gyökérrel fölfelé ültetne el (hogy erősebb hasonlattal ne is éljek).
A szórófejek elhelyezésére a négyszög, illetve a háromszög elrendezés a mérvadó, de alapvető szempont, hogy a szórófejek egymástól mért távolsága megegyezzen az öntözési távolságukkal. Miért van erre szükség? Az 1. rajzon egy rotoros szórófej által kijuttatott vízmennyiség látható a távolság függvényében, alatta négyszög elrendezésű öntözés csapadékeloszlása látható, ahol is a kijuttatott víz mennyiségét az egyre sötétedő árnyalatok jól mutatják. A szórófejek távolsága megegyezik az öntözési távolsággal, az egyenletesség 150%-on belül van. Abban az esetben, ha a szórófejeket eltávolítjuk egymástól, az egyenletesség leromlik (2. rajz), és erősebben, illetve gyengébben nedvesített területek jönnek létre. Ha a gyenge vízellátású területeket is kellő csapadékkal szeretnénk ellátni, akkor a jobban öntözött területek már túllocsolódnak, vizet pocsékolunk, pénzt dobunk ki, és a kertünk sem lesz egyenletesen zöld, sőt szélsőséges esetekben a növényállomány pusztulását is okozzuk.
A legnehezebb mégis a vízkapacitás felmérése, illetve a megfelelő csőhálózat megtervezése. A rendelkezésre álló vízmennyiség mérésére vannak műszerek, adottak módszerek, léteznek táblázatok, de igazából a tapasztalat az, ami segítséget nyújt. Nem lehet mindent megmérni, nem engedhetünk ki percenként 100-200-500 liter vizet egy nagy rendszer esetén, csak azért, hogy valóságban is megismerjük a forrásunk paramétereit. Sajnos jelentős eltérések adódhatnak a napszakok között is. Ezt az ingadozást nem lehet mindig előre kalkulálni, és emiatt sokunknak voltak már álmatlan éjszakái. Amennyiben módunk van rá, használjunk alternatív vízforrásokat is, gondolok itt elsősorban kutakra és esővíz-gyűjtőkre. A szivattyúk beépítése egy jobban tervezhető, de nehezebben megvalósítható rendszerrel ajándékoz meg bennünket. Vannak, akiknek ez kihívást, és vannak, akik számára inkább gyötrelmet jelent. A csőhálózat méretezésénél minden esetben a veszteségek csökkentése és a költségek optimalizálása a legfontosabb két, gyakran ellentmondó követelmény. Szabályként elfogadható, hogy a közeg áramlási sebessége nem lehet 2-2,5 m/s-nál nagyobb, mert ellenkező esetben a veszteségek exponenciálisan nőnek. A fizika törvényszerűségeinek betartásán kívül a tervező/kivitelezőnek figyelembe kell vennie a terep, a talaj, a növényzet és a megrendelő igényeit, és ez a négyes sajnos nem minden esetben hozható közös nevezőre.

Végezetül bemutatnék egy korszerű Windows alapú tervezőprogrammal készített tervet, aminek lassan-lassan minden öntözési szakember számítógépén futnia kellene.

Remélem, sikerült a cikkel gyors áttekintést nyújtanom az automatizált, földből kiemelkedő öntözőrendszerekről, de evvel a témával, mint minden mással, könyveket lehetne megtölteni.

Hordós László Gergely
okleveles mérnök

Automatikus öntözőrendszer tervezése

A most bemutatandó lépések általánosan érvényesek minden öntözőrendszer tervezésére, de mi a rajzok elkészítéséhez a Rain Maker szoftvert használjuk.

A tervek közül egy kisebb és egy nagyobb területet öntöző rendszert választottunk ki, bizonyítva, hogy a főbb lépések nem függnek a feladat nagyságától. Természetesen egy nagy öntözőhálózat megálmodása sokkal több időt vesz igénybe, de a korszerű tervezőprogramok a néha többnapos munkát néhány órányira redukálják. Természetesen ezek a programok nem pótolhatják az emberi jelenlétet, nem fognak helyettünk dolgozni, nem találják ki az öntözést, ahogy nem mérik fel helyettünk a területet sem, de még azok is szép és átlátható rajzokat tudnak készíteni velük, akik még sohasem húztak egyenes vonalat. A másik nagy előnye a számítógépek alkalmazásának az adatok és tervek rendszerezett tárolása és a számítások egyik legnehezebbikének elvégzése, a csőhálózat méretezése.

Bármilyen módszerrel is tervezzünk, az alapadatok felvételét nem kerülhetjük el. Minden terv készítésének alapja, hogy megismerjük a vízforrásunk kapacitását, e nélkül maximum sejtéseink lehetnek a rendelkezésünkre álló nyomásról és térfogatáramról. Ha ezt tudjuk, akkor fel kell mérnünk a terület méreteit, annak lejtésviszonyait, növényállományát és talajszerkezetét. Amikor mindezekkel tisztában vagyunk, akkor jöhet a második szakasz, maga a rajzolás.


Kis kert öntözése

1. kép
Kertterv, ami alapján az öntözőrendszert megtervezhetjük. A rendelkezésre álló víz nyomását és mennyiségét ismerjük. A kert területe 510 m2

 

2-3. kép
Felvisszük a gépbe a terület rajzát, elhelyezzük a szórófejeket

4. kép
A szórófejeket csoportosítjuk, más szóval öntözési zónákba rendezzük őket.

5. kép
A kész öntözési terv, amely nyomtatható

6. kép
A terület csapadékeloszlását mutatja, így ellenőrizhetjük le, hogy helyesen terveztük-e meg a rendszerünket. Amennyiben túl sok árnyalatot mutat a képernyő, az öntözési idők beállításán, vagy a szórófejek helyzetén és/vagy fajtáján változtatni kell.

7. kép
A hasábdiagram az egyes öntözési zónák óránkénti vízkijuttatását mutatja. Akkor dolgoztunk helyesen, ha ez minden zóna esetén közel azonos, és közel van a tervezés kezdetén meghatározott értékhez. A tervek megrajzolása után elkészítjük az árajánlatot, és annak esetleges elfogadása után elkezdődhet a telepítés, a rendszer megépítése.



Nagy kert öntözése

1. kép
Kertterv, ami alapján az öntözőrendszert megtervezhetjük. A rendelkezésre álló víz nyomását és mennyiségét ismerjük (ismert a szivattyú karakterisztikája). A kert területe: 4500 m2

 

2-3. kép
A felhasznált szivattyú képe és karakterisztikája

 

4-5. kép
Felvisszük a gépbe a terület rajzát, elhelyezzük a szórófejeket

6. kép
A szórófejeket csoportosítjuk, más szóval öntözési zónákba rendezzük őket.

7. kép
A kész öntözési terv, amely nyomtatható

8. kép
A terület csapadékeloszlását mutatja, így ellenőrizhetjük le, hogy helyesen terveztük-e meg a rendszerünket. Amennyiben túl sok árnyalatot mutat a képernyő, az öntözési idők beállításán, vagy a szórófejek helyzetén és/vagy fajtáján változtatni kell.

9. kép
A hasábdiagram az egyes öntözési zónák óránkénti vízkijuttatását mutatja. Akkor dolgoztunk helyesen, ha ez minden zóna esetén közel azonos, és közel van a tervezés kezdetén meghatározott értékhez. A tervek megrajzolása után elkészítjük az árajánlatot, és annak esetleges elfogadása után elkezdődhet a telepítés, a rendszer megépítése.

Megkezdődött a zirci golfpálya öntözőrendszerének építése

Egy cikksorozatot szeretnénk indítani az épülő zirci golfpálya öntözőrendszeréről, képriport sorozatban bemutatva az öntözőhálózat építésének különböző fázisait.

A Zirc közelében fekvő Club Szarvaskút golfpálya egyike lesz hazánk legszebb pályáinak. Nem csak a fekvése, a Bakony erdei és lankái, de a már kialakított épített környezet is kiváló keretet biztosít majd a jövendőbeli játékosok számára. A 27,7 ha területen fekvő 18 szakaszos pálya a legnagyobb igényességgel épül majd meg, amiből az érdeklődők számára a már működő gyakorlópálya ízelítőt nyújt. Az öntözőrendszer tervezésekor is minőség volt a cél, ezért 4 db fejenként vezérelt V-i-H G-990/995 szórófej öntözi a greeneket, minden approach egyenként vezérelt G-875/880 szórófejekkel öntözött. A fairwayen a szórófejek két sorban elhelyezett G-880/875 típusok lesznek, a tee-k G-70/75B blokk szórófejek PGV 2"-os szelepekkel vezérelve. A rendszer vezérlését a Hunter Surveyor golfpálya vezérlő programmal lehet majd kezelni, de URH rádiós távirányító is segíti majd a pályafenntartók munkáját. Az öntözőrendszer tervezését Tom Tanto, a híres magyar származású golfpálya építő felügyelte, de a Hunter golf divíziója is ellenőrizte a terveket. Bár a tervezés és a szerződéskötés már a múlt évben megtörtént, de a csőfektetési munkákat a rossz időjárásnak köszönhetően csak áprilisban tudta a kivitelező elkezdeni. A múlt évben csupán a szivattyúház került kialakításra a tó építési munkálataival egy időben. A szivattyúk is beépítésre kerültek de a beüzemelés erre az évre húzódik. Április 13-14-én a Hunter csapatából a golf divízióért felelős John Shepherd és a területi menedzserünk Lars Nüchter konzultációra érkezett a golfpályával kapcsolatban. Az első nap a Summa-Trade tantermében alaposan átbeszéltük a tervet és a kivitelezés lépéseit és összeállítottuk majd beüzemeltük a golfpálya vezérlőrendszerét, a 3 db ACC-99D dekóderes vezérlőt és a központi számítógépen futó Surveyor öntözésirányító és optimalizáló szoftvert. Másnap szakadó esőben meglátogattuk a helyszínt és a bokáig érő sár ellenére a pályákat is alaposan szemügyre vettük.

Azóta az időjárás is kegyesebb az építőkhöz, így a munkák három hét alatt is jelentősen előrehaladtak. Elkészült a gerinvezetékek nagyobbik fele a 225 és a 160 mm-es csöveket lefektették.

Lássunk néhány képet az építési munkálatokról:


Tompahegesztés a terepen


A tó, benne a horganyzott szűrőkosárral


Horganyzott szűrőkosár közelről


225 mm-es és 160 mm-es tolózárak

 
Árok dekóder kábellel


160 mm-es és 90 mm-es tolózárak

A nagyon esős ősz után a nyár is hasonlóan indult. Az országos árvizek idején a Bakonyban is nagy áradások voltak, és ezek az épülő golfpályát sem kerülték el. Persze eze nem is lehet csodálkozni, hiszen a Bakony szívében található Zirc az ország legcsapadékosabb vidékei közé tartozik.
Ahogy az időjárás engedte, folytatódtak a munkálatok. A gerincvezeték viszonylag hamar ekészült és a szivattyú gépházat is üzembe helyezték a Grundfos mérnökei. A sikeres nyomáspróba után (amely digitális rögzítővel, 15 bar nyomáson 24 óra hosszan tartott) megkezdődhetett a másodrendű gerincvezetékek és a szárnyvezetékek kiépítése.
A greenek körüli csőhálózat után sietni kellett a tee szórófejeinek beépítésével. Szerencsére a júliusi időjárás kegyes volt az építőkhöz, így nagy tempóban folytak a munkálatok. Az öntöző tó vizébe időközben egy Kasco 2700EVFX tólevegőztető szökőkút is került, így az algásodást is megakadályoztuk. Az elkészült tee zónák után a fairway-k csőhálózata, kábelezése és a szórófejek bekötései készültek el. Most már minden arra várt, hogy legyen olyan talajszint, amihez a szórófejek beépíthetők.
Augusztus közepétől az elsődleges szempont a green és approach szórófejek beépítése volt, mert szeptember 13-án megérkezett a greenek gyepszőnyege. Természetesen a csőhálózat erre az időre már állandó víznyomás alatt volt, így semmi akadálya nem volt az öntözésnek. Szerencsére a talajmunkák is annyira előrehaladottak voltak, hogy elkezdődhetett a fairway szórófejek beépítése. Ez már gyerekjáték volt az építők számára, 10-12 munkanap alatt minden fej a földbe került.
Közben az URH rádiós távvezérlés is megérkezett Angliából és a vevőantenna is felkerült a szivattyúház mellé. A vezérlés installációja után jöhetett a próba, majd október 15-re minden zóna, szórófej vezérlés és távirányítás a helyére került, a golfpálya öntözőhálózata elkészült.
Tavasszal Gonzalo, a Hunter mérnöke érkezik majd, hogy a Surveyor program élesítését elvégezze. Addigra reményeink szerint a Surveyor program magyarítása is elkészül, így semmi akadálya nem lesz az üzemeltetésnek.

Most nézzünk még néhány képet az építés későbbi fázisairól.


A Kasco szökőkút működés közben


Tee szórófejek munkában

 
A szivattyúállomás

 
Még néhány szórófej

Kinek mit köszönhet az öntözéstechnika

Az elmúlt időben sorra jelennek meg barátaink, kollégáink, a K-Rain magyarországi képviselőjének hírleveleiben olyan állítások, amelyek azt a látszatot keltik, mintha Carl Kah úr és vállalata a K-Rain egymaga hozta volna létre a ma ismert pop up öntözést.
Ne értse félre senki, nem szeretném Kah úr, a Kah család és a K-Rain érdemeit kissebbíteni. Bizony, a munkájuk nélkül ma bizonyosan kicsit másképp nézne ki az öntözéstechnika. Az idősebb Kah úr egyébként is a szívembe lopta magát a találkozásaink alklamával, mert hajlott kora ellenére oly rajongással mutatja be termékeit, amely egyedülálló az iparunkban, kedvessége, közvetlensége megható.

De nem szabad szó nélkül elmennünk a tények mellett, amelyekről már jó ideje tudjuk, hogy makacs dolgok.
Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalában ezer vagy inkább tízezerszám találhatunk öntözéstechnikával kapcsolatos szabadalmi bejelentéseket, bár ezek egy része - talán szerencsére - sohasem tárgyiasult. Akit érdekel a téma, annak számára egy kis internetes kutatással nagyon szépen kirajzolódhat az elmúlt hatvan év öntözéstechnikai történelme.
Vizsgáljuk a kérdést szabadalmi oldalról. Azt hiszem kijelenthető, hogy egy találmány értékét nem az adja meg, hogy a kitalálójának hány bejegyzett szabadalma van, mint ahogy egy gitáros minőségét sem a terpeszállás szélessége határozza meg. Az egyik legjobb barátom - történetesen szabadalmi ügyvivő - tudna mesélni órákat a hibbant, mániákus feltalálókról, akik minden héten benyújtják a perpetum mobilét.
Kutakodásomból számomra csak az derült ki, hogy a gyártók igyekeznek minden újításukat szabadalmi oltalommal ellátni, nehogy a konkurencia rátegye a mancsát. Van amikor ezek a bejegyzések csak minimális módosításokat takarnak, és természetesen akadnak öntözéstechnikai értelembe vett történelmi szabadalmak is. Arra hivatkozni, hogy ki kinek a szabadalmát használja nagyfokú rövidlátásra utal, mert elmondható, hogy mindenki mindenkinek a szabadalmát használja.


Nézzünk néhány példát:
(Képekre kattintva a teljes szabadalmak letölthetők pdf formátumban)

A bal felső képen található szabadalom benyújtásának ideje 1957 március 26. Az újítás egy földből kiemelkedő forgó szórófejről szól, amelyben már van műanyag alkatrész is. Ebben a találmányban még nem fogaskerék hajtómű adja át a forgató energiát a fúvókatartónak, hanem egy speciális imbolygó betét közvetíti azt, de akinek van egy kis műszaki érzéke, az az ábrákon felfedezheti a mai szórófejek legtöbb alkatrészét.


A jobb felső képen látható szabadalom már egy, a mai szórófejekkel megeggyező kialakítású forgó fejet mutat, a benyújtási dátum: 1961 január 31. Minden megvan benne, ami egy mai szórófejben megtalálható, fúvókasor, irányváltó mechanika, forgásszög állító, fogaskerekes hajtómű, turbina lapátozás és felülről szerelhető készülékház. Aki valamennyire ismeri a TORO golfpálya szórófejeinek kínálatát, annak ismerős lehet a kép, mert ez bizony olyan, mintha a régi 600-as szériát látnánk. Nincs is ezen mit csodálkozni, mivel ez a forradalmi szórófej felkeltette a TORO érdeklődését, Ed Hunter Moist 'O Matic vállalatát 1962-ben megvásárolták és Hunter úr mint műszaki igazgató ott dolgozott a '81-ig. Figyelem! Ez a szórófej már műanyagból készült. Döbbenetes, hogy 1961-ben mennyi újítást sűrítettek bele egyetlen termékbe.

De itt van ez az automata öntözésvezérlő rendszer 1954-ből. Vagy a másik 1955-ből, amely egy elektromechanikus/hidraulikus kapcsolóórát jelent be.

Féltve őrzött kedvencem a kis Moist 'O Matic vezérlő (érdeklődőknek szívesen megmutatjuk az irodánkban), amelynek a szabadalmi leírását örömmel találtam meg
(a bal oldali képre kattintva a szabadalom töltődik le).


De beszélhetnénk az első gumimembrános műanyag vezérlőszelepről is amelyet szintén Ed Hunter alkotott meg. Ma már zömében csak ilyen szelepeket (leginkább elektromos vezérléssel) találunk az öntözésben.

A TORO kínálatában mind a mai napig megtalálható az a 690-es golfpálya szórófej verzió, amely kétféle forgási sebességgel működik, így az egy sorban, a golfpályán elhelyezett fairway fejeknél - azon a két körcikken, ahol a szórófejek nem fedik egymást - lassítja a forgást, így több vizet juttat ki. A szabadalom bejelentésére 1964 január 6-án került sor. Egy újítás időtállóságát ez az példa is nagyon jól mutatja.


Milyen tényeket találhatunk az interneten?

Ha egy számháborúba bocsátkoznánk, akkor a kövevetkező adatokat sorakoztatnánk fel: Edwin J. Hunter szabadalmainak száma 76 db, amelyből Hunter úr zsenijének példázata, hogy megújította a ma Reluxaként is ismert árnyékoló rendszert, de foglalkozott hengermalmokkal és robbanómotor-indító szerkezetekkel is. Természetesen a legtöbb szabadalma az öntözésre vonatkozik. Az első bejelentése 1946-ban történt. Az első öntözéssel kapcsolatos szabadalma 1952-es, az első szórófej 1957-es.
Ezzel szemben Carl Kah úr 66 db szabadalommal bír, ebből az első 1966 július 5. benyújtású. A K-Rain alapítója sokáig automata léptetésű szelepek fejlesztésével foglalkozott, első szórófejes szabadalma 1979 augusztus 27-i.
A Hunter cég további 24 szabadalmat adott be, Richard Hunter további 5-öt.
A K-Rain nevében beadott szabadalmak száma 5 db.
Bizonyára nem találtam meg minden szabadalmat, de azt tudni kell, hogy például a Rain Bird szabadalmainak száma százon felüli.

Zárszó

Mint a bevezetéseben is írtam, a benyújtott szabadalmak száma önmagában még nem minősíti a feltalálót, vannak korszakalkotó újítások és vannak tökéletesítések. Mindkettőnek fontos szerepe van a technikatörténet és a fejlődés szempontjából. Kollégáink logikáját követve a Hunter minden további nélkül hírdethetné, hogy minden forgó szórófej, mágnesszelep az ő szabadalmaira épül, mindenki más koppintott vagy lopott tőlük, de ez nem vezetne sehová.

És azok a "profik" akik mint a K-Rain telepítői - a fent nevezett hírlevélben megszólíttatak mint interjú alanyok - kétségbevonható tárgyi, technikai, öntözéstechnikai és öntözéstechnika-történeti tudás nélkül jelentenek ki olyanokat, hogy "már körvonalazódik, hogy melyik volt előbb; a tyúk, vagy a tojás" jobban teszik ha a csendesebb téli időszakot saját továbbképzésükre fordítják.

Javaslom, hogy szeresse és tisztelje mindenki az automata öntözést - amelyből él, és a családját tartja el - csak tized annyira, amennyire ezek a nagy (h)ősök, Ed Hunter, Carl Kah és munkatársaik szerették/szeretik, és a tőle telhető maximumot nyújtsa a mindennapokban, ekkor a munkánk minősége és megbecsülése is magasabb lesz, és nem lesz arra szükség,  hogy a konkurens márkák tetemre hívásával piacot teremtsünk.

Hordós László Gergely

Az ablakon kidobott pénz, avagy: labdarúgópálya öntözést, de nem minden áron?

A tavalyi évben az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta a látvány-csapatsportágak támogatását ösztönző, Magyarország által beterjesztett társasági adókedvezményeket (Tao). Ennek keretében a 2012-es évben minden eddigit felülmúló számban épült a labdarúgópályákon automata öntözőrendszer. Október elejéig 12 új Hunter öntözőrendszer készült el.
Ezt a fellendülést kihasználva sok öntözős vállalkozás próbálhatta ki magát ebben a szegmensben is. Azok, akik betartották a szakmánk alapvető szabályait, és kétségeik esetén megkérdezték a tapasztaltabb kollégáikat, sikeresen megépítették a maguk öntözőrendszerét.

Persze vannak, akik a címmel ellentétben, minden áron megépítik azon szegényebb egyesületeknek a régóta vágyott öntözését, akik semmilyen önrésszel nem tudnak beszállni az építésbe. Ezek a kis csapatok nem is tudják még, hogy micsoda kálvária veszi kezdetét a következő évektől kezdve és még mennyit lesznek kénytelenek költeni a berendezés bővítésére, míg elégedettek lesznek a kapott ereddménnyel.

De nagy szavak helyett nézzük a részleteket:

A következő igényeik vannak egy építtetőnek a labdarúgópálya öntözéssel kapcsolatban:

  1. legyen 100 %-os a vízborítás
  2. csak kevés vizet fogyasszon
  3. ne legyen a pályán belül szórófej
  4. kerüljön minél kevesebbe
  5. még egy gyerek is tudja kezelni

Végigolvasva ezt a felsorolást, nyílvánvaló, hogy a kívánságok egy része az álom kategóriájába tartozik, más részük pedig szöges ellentétben áll egyéb igénypontokkal.
Nézzük részletesen:

Az 1. pont akceptálható kérés, de ha egy-két kisebb száraz folt lesz a pályán, az még nem minősíti az öntöző rendszert. Előfordulhat olyan helyzet, amikor a legnagyobb jóindulat mellett is a pályán maradnak száraz foltok. A lényeg ezek minimalizálása. A maximalitás és az ár, valamint a minél kevesebb szórófej sajnos egymásnak lényegében ellentmondó követelmények. Olyan nincs, hogy egy 7000 m2-es pályát néhány szórófejjel olcsón beöntözhetünk, ezt jó, ha mindenki tudomásul veszi.
El kell fogadni azt az öntözéstechnikai alapszabályt, hogy a szórófejeket úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos fejek egymást megöntözzék. Ezt a legalább az egyik irányban be kell tartani, a rá merőleges irányban a szórófej sorok valamennyire széjjelhúzhatók.

A víz fogyasztás kérdése több oldalról közelíthető meg. Az éghajlat és a növényállomány meghatározza, hogy az adott időszakban mennyi a terület vízigénye. Ökölszabályként el kell fogadni, hogy a napi maximális hőmérséklet hatoda az a literben kifejezett vízmennyiség, amelyet egy négyzetméter fű öntözésére kell fordítani. Vagyis, ha júliusban a hőmérő higanyszála megüti a 28 °C-ot, akkor minimálisan 28/6, azaz 4,66 l vizet kell kijuttatnunk minden négyzetméterre. De ez a szám csak abban az esetben igaz, ha az öntözés teljesen egyenletes. Kedves Olvasó, ilyen nem létezik, bárki bármit is állít. Vagyis, ha egy ilyen nyári napon a 100×70 m-es pályára csak 7000×4,66=32 670 l vizet öntözünk ki, akkor biztos, hogy lesz szárazabb és nedvesebb folt is, mert nem tudjuk teljesen egyenletesen kijuttatni a vizet. Ezért, ha a száraz foltokat kicsit jobban megöntözzük, akkor könnyedén 40 m³ felett járunk a napi vizfogyasztásban. Kérdés, hogy van-e ennyi. Ha csak egy kis hozamú kutunk van, akkor lehet, hogy egy nap alatt sem jön össze a kellő emnnyiség. Tehát a megvalósíthatóság lehetőségét a rendelkezésre álló víz mennyiségének ellenőrzésével kell kezdeni.

Fontos szempont az öntözési időablak meghatározása. Ha öntözünk, nem tudunk a pályán játszani. Ezért hajnalban jó öntözni, mert nem párolog el olyan sok az értékes vízből és napközben ápolhatjuk a gyepet és játszhanak rajta az aranylábú gyerekek. Viszont nem célszerű túl sokáig nedvesen hagyni a gyepet, mert hamar megjelennek a gombás gyepbetegségek. Ezért célszerű az öntözést éjfél és hat óra között lezavarni. Ez a példa szerinti 40 m³ napi vízmennyiség esetén kerekítve 7 m³ víz kijuttatását jelenti óránként. Vagyis ennél kevesebbel nem szabad hozzákezdeni az öntözéshez.

A 3. igény nagyon megnehezíti a tervezők és építők dolgát. Ahhoz, hogy csak a pálya szélén legyenek szórófejek, de az egyenletes öntözés meglegyen, legalább 50 m szórástávolságú szórófejeket kell használni. Mi sem egyszerűbb ennél, bemegyek a boltba és leveszem a polcról. Persze nem szabad, hogy sokat fogyasszon egy ilyen vízágyú, mert annyi víz nincs. Sajnos, ilyen szórófej sincs. Az a fúvóka, amelyik 50 m sugárban egyenletesen öntöz, legalább 1200 l vizet fogyaszt percenként, mimközben a szivattyú 9 bar nyomással szállítja a vizet. Nos, ma Magyarországon nem ismerek olyan sportpályát, ahol percenként 1200 liter víz a rendelkezésre állna. Gyanítom, sokáig nem is lesz ilyen. Ez az átlagos mennyiség öt-hatszorosa. Ennyi víz mozgatásához hatalmas csövek, embernagyságú szivattyú és gyermekcsukló átmérőjű villamos tápkábelek kellenek.
Vagyis ez az elvárás nem teljesülhet, de nem is kell, mert a pályákon alkalmazott szórófejek legtöbbje olyan kis méretű, hogy nem zavarja a játékot.

A 4. elvárás csalóka. Azok a rendszerek, amelyek feltűnően olcsók, általában rosszak. Persze van erre egy mondás, ami az olcsó húsról szól... Minden szava igaz. Mitől tud igazán olcsó lenni egy öntözőrendszer? A gyártók közötti árverseny legfeljebb 10 % eltérést indokol, ennél több ebben nincs. Ha kevesebb alkatrészt építenek be, az csökkenti az árat, éppúgy, mint az alulméretezett vagy a rossz minőségű szerelvények. Az alulméretezés mindig megbosszúlja magát, ha nem az átadáskor, akkor pár éven belül elromlanak a beépített eszközök, amelyek kijavítása sokkal többe kerül majd, mint az árkülönbözet volt, mivel a szerelvények java a föld alatt van. A feltűnően olcsó alkatrészek sajnos a használat során több energiát fogyasztanak, pazarlóbban működtethetőek, és ez szintén erodálja a vélt árelőnyt.

Az 5. igénypont jogosan merül fel, de az öntözés telepítői abból főznek, amit Amerikában legyártanak. Szerencsére a legtöbb gyártó könnyen kezelhető készülékeket gyárt.

Egy rossz példa nyomában

Amiért billentyűzetet ragadtam, az egy a neten elérhető öntözőrendszer leírása, amelyet őseim szülőfalujában épített egy vállalkozás. Természetesen az nem baj, hogy nem Hunter rendszer épült ott, hiszen örülök, ha a község gyarapodik, de amikor megláttam a kiírást, elszomorodtam. 12 db 22 m szórási sugarú szórófejjel öntözik meg a sportpályát, ami pont a fele annak, ahány valóban szükséges az egyenletes öntözéshez.

Nézzük a mellékelt "tervrajzot":

Nézzük meg ennek a szórófej elrendezésnek a csapadékeloszlását (a képre kattintva letölthető pdf-ben a teljes rajz):

A kék szín különböző árnyalatai a vízborítás eltérő mértékét mutatja. Nyílván, minél homogénebbnek látjuk a kék színt, annál egyenletesebb az öntözés. A képen egy nagyon rossz öntözőrendszer képe rajzolódik ki. A kék szín árnyalatai jól mutatják az öntözés egyenletlenségét. A világoskék és a fehér szinnel jelölt területek, a sötétkék területekhez képest szinte nem kapnak vizet. Amennyiben a megrendelőt erről nem értesítették, és abban a tudatban rendelték meg az öntözőrendszer kiépítését, hogy megoldódnak az öntözési problémáik, akkor átverték őket, de nagyon. Ha tudatában voltak a kompromisszumnak, akkor csak magukat csapták be.

Mellékelném egy 24 szórófejes rendszer csapadékeloszlását is (a képre kattintva letölthető pdf-ben a teljes rajz):

Természetesen itt is látni árnyalatbeli különbségeket a kék színben, de sokkal kisebbek az eltérések. Tévedés lenne azt állítani, hogy teljesen egyenletes tud lenni egy öntözés. Vannak mérőszámok, amelyekkel minősíthetjük a rendszerünket, de törekedni kell a lehető legjobb eredményre (még az eső sem esik egyenletesen, megmérték...).
Miért baj, ha egyenetlen az öntözés?

Az egyenetlen öntözéssel számtalan bajt és gondot vesz a felhasználó a nyakába

  • a szárazabb foltok miatt meg kell növelni az öntözés időtartamát, így óhatatlanul túlöntözzük a többi területet. Amennyiben nagy az egyenlőtlenség foka, úgy az elméleti vízigénynek a többszörösét kell ahhoz kiöntözni, hogy a legszárazabb részek is zöldek maradjanak
  • hosszabban üzemel az öntözés (ez néhol akadályokba ütközik, pl.: strand), tovább jár a szivattyú (nagyobb áramfogyasztás)
  • nem lesz egyenletes a gyep minősége, a túlöntözött részeken mohásodik, a száraz területeken gyomosodik
  • a műtrágyázás nem hasznosul kellőképpen, komoly pénzkidobás
  • nagyobb gyepápolási költségek lesznek
  • rossz lesz játszani rajta, a focisták állandóan panaszkodnak majd
  • a szükséges vízmennyiség többszörösét elöntözhetik, és a víz pénzbe kerül, egyre többe
  • végezetül: nem lesz szép a gyep

Egy ennyire egyenetlen öntözés esetén kijelenthető, hogy minden jóindulat, költség és erőfeszítés ellenére SOHASEM lesz szép, egészséges, homogén és erős gyep a labdarúgó pályán.

Összefoglalás

Akinek korlátozott mennyiségben áll a víz rendelkezésére, annak törekedni kell arra, hogy minél hatékonyabban használja fel azt a keveset. Ehhez a lehető legegyenletesebb öntözőrendszerre van szükség. Egy pazarló, egyenetlen rendszer működtetése már középtávon is veszteséget okoz a felhasználónak. Legyenek óvatosak! Kérjenek több ajánlatot. Az átlagtól jelentősen eltérő ajánlat mindig gyanús.
Ne dőljenek be a hangzatos ígéreteknek, ez egy olyan szakma, ahol a fizika törvényei működnek.
Kérjenek tanácsot, ingyen van.
És jó ha tudják, amennyiben tudomásukkal rendelnek meg rossz öntözést, csak maguknak okoznak gondot, a lelkiismeretlen telepítő (mert egy igazi szakember ilyen rendszer megépítését visszautasítja) nem lesz ott egy fél év múlva már.

Hordós László Gergely

Megvásárolható a webáruházban 

Shrubbler

Az eredeti shrubbler állítható vízkibocsátással. A sapka forgatásával a lágy vízsugarak fokozatosan szűkülnek, a teljes elzárásig.

Felhasználási terület

A shrubbler ideális cserepes és dézsás növények, balkonládák öntözésére. Virágoskertekben és veteményesekben is jól használható. Rózsák tőöntözésére kiválóan alkalmas, mert nem nedvesíti a levélzetet. Függő virágcserepek öntözésére is nagyon jó.

Többféleléppen felszerelhető, ezért rugalmasan igazítható minden igényhez.

ottima tusken

Jellemzői és előnyei:
Átfolyásszabályzás
Két ujjal könnyedén változtatható a shrubbler vízkibocsátása és szórási távolsága.Leszúrótüske a rögzítéshez, oldalsó becsatlakozás a telepítés megkönnyítéséhez, letörhető csatlakozó a leágaztatáshoz.A csővezetékről való leágaztatáshoz nem kell külön alkatrészt vásárolni.

Többféleképpen felszerelhető
Az egymástól némileg eltérő változatok lehetővé teszik a shrubbler többféle módon történő felszerelését.

Lehetséges közvetlenül csőbe rögzíteni, kiemelőpálcához csatlakoztatni, sőt 1/2"-os menetes cső végére csavarni.

MÉRETEK
Magasság:
- 23 mm (alapváltozat)
- 34 mm (menetes adapterrel)
- 135 mm (leszúrótüskével)
Szélesség:
- 20 mm (alapváltozat)
- 26 mm (menetes adapterrel)
- 42 mm (leszúrótüskével)
Mélység:
- 16 mm (alapváltozat)
- 26 mm (menetes adapterrel)
- 16 mm (leszúrótüskével)
Súly:
- 1,6 g (alapváltozat)
- 4,3 g (menetes adapterrel)
- 5,4 g (leszúrótüskével)
MŰSZAKI ADATOK
Kijuttatott vízmennyiség: 0-49 l/h
Bemeneti csatlakozás:
- 4 mm tüske (alapváltozat)
- 1/2" belső menet (menetes adapterrel)
- 4 mm tüske (leszúrótüskével)
Javasolt nyomástartomány: 1,0-2,0 bar
A test és a felsőrész anyaga: polipropilén

Bubbler

A bubbler kis félgömb alakú szórásképpel adja az öntözővizet a gyökérzóna közelébe. A sapka forgatásával a vízmennyiség a növények egyedi igényeihez igazítható; akár a teljes teljes elzárásig.
Felhasználási terület:
A bubbler ideális cserepes és dézsás növények, balkonládák öntözésére. Virágoskertekben és veteményesekben is jól használható. Rózsák tőöntözésére kiválóan alkalmas, mert nem nedvesíti a levélzetet. Szoliter növények, kisebb fák öntözésére remek eszköz.

Többféleléppen felszerelhető, ezért rugalmasan igazítható minden igényhez.

bubbla tusken

Jellemzői és előnyei:
Átfolyásszabályzás
Két ujjal könnyedén változtatható a shrubbler vízkibocsátása és szórási távolsága.Leszúrótüske a rögzítéshez, oldalsó becsatlakozás a telepítés megkönnyítéséhez, letörhető csatlakozó a leágaztatáshoz.A csővezetékről való leágaztatáshoz nem kell külön alkatrészt vásárolni.

Többféleképpen felszerelhető
Az egymástól némileg eltérő változatok lehetővé teszik a shrubbler többféle módon történő felszerelését.

Lehetséges közvetlenül csőbe rögzíteni, kiemelőpálcához csatlakoztatni, sőt 1/2"-os menetes cső végére csavarni.

MÉRETEK
Magasság:
- 23 mm (alapváltozat)
- 34 mm (menetes adapterrel)
- 135 mm (leszúrótüskével)
Szélesség:
- 20 mm (alapváltozat)
- 26 mm (menetes adapterrel)
- 42 mm (leszúrótüskével)
Mélység:
- 16 mm (alapváltozat)
- 26 mm (menetes adapterrel)
- 16 mm (leszúrótüskével)
Súly:
- 1,6 g (alapváltozat)
- 4,3 g (menetes adapterrel)
- 5,4 g (leszúrótüskével)
MŰSZAKI ADATOK
Kijuttatott vízmennyiség: 0-130 l/h
Bemeneti csatlakozás:
- 4 mm tüske (alapváltozat)
- 1/2" belső menet (menetes adapterrel)
- 4 mm tüske (leszúrótüskével)
Javasolt nyomástartomány: 1,0-2,0 bar
A test és a felsőrész anyaga: polipropilén

Agri Drip

agridrip pc

Turbulens belső áramlású csepegtetőtest, minek köszönhetően kevésbé hajlamos az eldugulásra. Belső járatainak kialakítása határozza meg a vízkibocsátását, mely a hagyomásnyos változatnál jobban függ a nyomástól. Nyomáskompenzált változata kiegyenlíti az eltérő nyomásviszonyokat, így a víkibocsátás egyenletes lesz.

Felhasználási terület
Az Agri Drip hatékonyan alkalmazható kertészetekben, szőlőkben, gyümölcsösökben. Balkonládák öntözésére is kiváló.

Szabványos vízkibocsátás
Az Agri Drip Standard szabványos, 2, 4 ill. 8 l/h névleges vízkibocsátású változatokban készül.
Az Agri Drip nyomáskompenzált változata 2 és 4 l/h névleges vízkibocsátással kapható.

Egyszerű csatlakoztatás
Egy szúrás a csövön, és csak bele kell pattintani. A tüskés csatlakozás biztosan ül a csőben, és hatékonyan tömít.

MÉRETEK
Magasság: 23 mm
Átmérő: 20 mm
Súly: 1,3 g
MŰSZAKI ADATOK
Kijuttatott vízmennyiség: 2-8 l/h
Bemeneti csatlakozás: 4 mm tüske
Kimeneti csatlakozás: 4 mm
Javasolt nyomástartomány, Standard: 0,5-1,5 bar
Javasolt nyomástartomány, PC: 1,5-3,0 bar
Az alsó- és felsőrész anyaga: polipropilén
A nyomáskompenzáló lapka anyaga: szilikongumi

Technikai és teljesítmény-adattáblázat

Mikro aquila jet 

mikro aquila jet

Az Aquila Jettel mindent meg lehet oldani, ami csak egy mikroszórófejjel kapcsolatban felmerülhet. A telepítése rendkívül egyszerű: egy pici lyuk a csövön (még szerszám sem kell hozzá, hiszen a leszórópálca lyukasztó is egyben), és csak be kell pattintani a csatlakozót. A beállítása sem jelenthet problémát: a csapnak köszönhetően a szórási sugár és a vízkibocsátás is állítható, akár teljesen le is zárható. 

Felhasználási terület

Minden házi kertbe ajánlható sziklakertek, virágágyak, veteményesek permetszerű öntözésére.

Jellemzői és előnyei:

Háromféle szóráskép
Az  Aquila-Jet 90, 180 és 360°-os szórásképpel kapható.

Szabályozhatóság
A beépített csap forgatásával könnyedén változtatható a Aquila-Jet vízkibocsátása és szórási távolsága.

Minden kellék egy helyen
Az Aquila-Jet tartalmazza a csatlakozót, a mikrocsövet (29 cm), a leszúrótüskét, a merev kiemelőt (15 cm) és a komplett, szabályozható mikroszórófejet - csak csatlakoztatni kell, és már öntözhet is.

Csőlyukasztó: mellékelve
A csővezetékről való leágaztatáshoz szükséges szerszámról nem kell külön gondoskodni, hiszen a leszúrópálca alsó, hegyes vége pont erre való.

Hosszú évekig bírja
A felhasznált anyagok UV-stabilak, így kellőképpen tartósak.

MÉRETEK
Magasság: 355 mm
Szélesség: 55 mm
Súly: 32 g
MŰSZAKI ADATOK
Kijuttatott vízmennyiség: 0-130 l/h
Bemeneti csatlakozás: 4 mm tüske
Javasolt nyomástartomány: 0,5-2,5 bar
A leszúrótüske anyaga: polipropilén
A kiemelőpálca anyaga: polietilén
A mikrocső anyaga: PVC
A fúvóka és a kupak anyaga: acetál

Technikai és teljesítmény-adattáblázat

Rozsdamentes homokleválasztó ciklon 50-100 l/perc-ig

1"-os ciklon
Teljesítmény50-100 l/perc
Méretek:
A: magasság: 635 mm
B: átmérő :    135 mm
C: bemenet:      1"
D: kimenet:       1"
E: leeresztő:      1"
légtelenítő:    1/2" belsőmenet

Homoklevalaszto masolataHomoklevalaszto kicsi

Megvásárolható a webáruházban

Állítható fúvókák

Megvásárolhatók a webáruházban

A Hunter fúvókával bármelyik, belső menetes fúvókával szerelhető szórófejház rendkívül sokoldalúvá válik. A Hunter fúvókák nagy választékából a legsokoldalúbbak az állítható szögű fúvókák, melyeket szerszám nélkül, kézzel egyszerűen és pontosan be lehet állítani 25° és 360° között, így a fej a tervezett területet öntözi. Az öntözési sugarat 25%-kal lehet csökkenteni anélkül, hogy a szóráskép megváltozna. Ezzel csaknem minden kert igényeit ki lehet elégíteni, beleértve azokat a területeket is, ahová különleges szögű szórófejek kellenek. Mostanában mind több kertben igényelnek olyan fúvókát, amelyet pontosan be lehet állítani kanyargós utak mentén vagy nem jellegzetes, nehezen megöntözhető, hegyes szögű területeken. Miért tartana raktáron sok különféle szögű fúvókát, amelyeket ritkán tud használni? Ha csak állítható szögű Hunter fúvókát tart magánál, mindig meglesz a szükséges fúvókája bármilyen feladathoz.

 

 
 
 

Technikai és teljesítmény adattábla

 

JELLEMZŐI

  • Éles, határozott élek
  • Illesztett vízkijuttatás 1,2-5 m-ig
  • A rovátkolt szélek révén egyszerűen állítható
  • Nagy vízcseppek, nem fújja el a kisebb szél
  • Egyenletes vízelosztást nyújt különleges alakú területeken is
  • Az új 1,2 és 1,8 m-es állítható fúvókákkal jobban lehet alkalmazkodni a területhez
  • Színkódolt, így egyszerűbb beazonosítani
  • Állítható szórásszög 00-3600-ig

MŰKÖDÉSI ADATOK

Ajánlott működési nyomás:2,1 bar

Válassza az új Pro-Spray® PRS30 kiemelkedő szórófej házat a 2,1 bar-os ajánlott nyomás beállításához.

Állandó szórásképű fúvókák    

Ha az öntözőrendszerben esőztető fejeket telepítenek, a legfontosabb szempont a gyors és könnyű szerelhetőség. Ha állandó szórásképű Hunter fúvókákat használ, mindkét szempontot könnyen kielégítheti. Vannak területek, ahol a pontos finombeállítás szükséges az optimális csapadékeloszláshoz, a telepítők által használt esőztető szórófejek jelentős többsége szabályos szögű, azaz teljes kör, félkör és negyed kör alakú. Ha egy egyenes mentén kell szórófejet telepíteni, vagy 360°-os szórófejeket kívánó területeken, munkát takaríthat meg azzal, hogy nem kell minden egyes szórófejet a szokványos szögre beállítani. A Hunter állandó szórásképű fúvókáit pontos szélek jellemzik, gondos tervezéssel egyenletes fedettséget nyújtanak, és minimálisra csökkentik a szél hatását. Nyolcféle sugártartományú fúvóka kapható, ha szükséges, mindegyiket finoman utána lehet állítani, minden szórófejet szín jelöl, a gyors és egyszerű azonosítás végett.

T, TT, TQ fúvókák
Nem fogja megrengetni a világot, de nem árt számolni azzal, hogy a Hunter kiegészítette a fix szórásszögű spray fúvóka családját T=1200, TT=2400 és TQ=2700-os változatokkal. Bár tényleg nagyon jók az új állítható spray fúvókáink, de jó tisztában lenni azzal, hogy a fix szórásszögű fúvókák mindig jobbak, mint az állítható változatok. Ha hasonlattal kell éljek, egy csípőfogóval mindig könnyebben elvághatjuk a vastag drótot, mint egy kombinált fogóval. Nagy előnye ezeknek a fúvókáknak az egyenletesebb vízkijuttatás, a pontos élek és a könnyű használat. Közterületen mindenképpen ezek beépítését javasoljuk, mert egy állítható fúvókánál megvan az esélye annak, hogy az „érdeklődő és értő” közönség elállítgatja a szórófejeket. Jelenleg a következő fix esőztető fúvókák kaphatóak a Summa-Tradenél: 1200-os változatból: 8T, 10T, 12T és 15T, 2400-os változatból 12TT és 15TT, valamint a 2700-os változatból 12TQ és 15TQ.

 

Egyenletes eloszlású, tökéletes öntözés mindegyik fúvókával

Az állandó szórásképű Hunter fúvókát nagy gondossággal tervezték, így egyenletesen biztosítja a lefedett terület számára a szükséges vízmennyiséget. Akár negyed kör, félkör vagy egész kör alakú, a fúvókából minden oldalon egyenletes vízsugár jut ki, ez minden irányban egyformán jó teljesítményt biztosít. A Hunter fúvókák optimális méretű vízcseppeket bocsátanak ki: a vízcseppek elég nagyok ahhoz, hogy ne képződjék köd, és elég kicsik ahhoz, hogy szép, egyenletes csapadékeloszlást adjanak.

fix fúvóka táblázat

Fúvókatáblázat

Megvásárolhatók a webáruházban

Az MP Rotator beállítása

 Az önzözési szög állítása:

  1. Állítsa a fúvókán található kezdőpontot az öntözendő területhez. A kezdőpont az MPRotator esetében mindig a baloldal. Ezt úgy állítsuk be, hogy az öntözendő terület elöttünk legyen és ennek a bal oldalához igazítsuk a fúvóka jelét.
  2. A fúvóka öntözési szögét csak működés közben tudjuk beállítani. A fúvóka működése közben a forgórész alatt található fém gyűrűvel tudjuk a szöget állítani. Az órajárásával megeggyezően növelhettjük, ellentétes irányba forgatva pedig csökkentjük az öntözési szöget.

Figyelem!

Az MPRotator fúvókák nem állíthatók 0-90º-os szögtartományban. Kivétel a MPCorner fúvóka. A fúvókák gyári beállítása 180º.

Az állítást elvégezhetjük állítókulcs segítségével (MPTOOL) vagy kézzel.

 

Az öntözési távolság beállítása:

A fúvókák gyárilag a legnagyobb távolságra vannak beállítva. Az öntözési távolság maximum 25%-kal  csökkenthető.

  • Távolság csökkentése: Órajárásával megeggyezően 4 teljes fordualat
  • Távolság növelése: Órajárásával ellentétesen 4 teljes fordulat

Figyelem!

Az állító csavar 4 teljes fordulat utáni további forgatásával, a távolságot nem tudjuk jobban csökkenteni. A fúvókákat nem lehet teljesen elzárni, mivel a 4 teljes fordulat után, a fúvókában lévő csúszó kuplung biztosítja, hogy a forgó rész mindig működjön.

A legkissebb távolság eléréséhez használjuk az PSR-30 típusú szórófejet.

A fúvóka beállítása videó
MPRotator fúvókák
 
 

MP ROTATOR 800-as széria

fecobanner.jpg

REMO 3T önjáró öntöző berendezés
Nagy teljesítményű turbinával hajtott önjáró öntöző berendezés.
Nézze meg működés közben.

feco vidohoz

Miben különbözik a Remo 3T öntözőkocsi a hasonló berendezésektől?

  • Öntöttvas turbinaház
  • A hajtóműve öntöttvas, ipari minőségű, zárt, olajjal töltött nyomatékváltó
  • Tüzihorganyzott, erős alváz
  • Állítható kalapácsos szórófej rézből 

metszet 2

Állítható kalapácsos szórófej rézből

szoro fej

A Remo 3 T öntöző kocsi erős, tartós könnyen kezelhető és egyszerűen telepíthető.

Ideális választás sportpályák, legelők, nagy füves felületek gazdaságos öntözéséhez.

Fordulatszám szabályozási lehetőség.

kocsi oldalrolkocsi elolrol

REMO 3T Compact
Az öntöző csövet maga mögött fekteti az öntözés alatt, amíg a berendezés működik.

kocsi tomlokocsivalkocsi tomlokocsival2

A REMO 3T Compact tipikus telepítési és működés módja egy sportpályán.
 

ontozes rajz2

Az önjáró REMO 3T Compact öntöző berendezés elemei:

  • Teljes kört öntöző vagy kérésre állítható szögű szórófej
  • Vonóhorog a tömlőkocsi beakasztására
  • Tömlőkocsi típusa: 100, amelyre kb. 120 m 1”-os tömlőt lehet fölcsévélni (külön kell megrendelni)
  • Tüzihorganyzott
  • Műagyag tömör kerék
  • Húzókarral
  • A csévélő keréken mechanikai fék van
  • A vizet forgó vízcsatlakozón keresztül vezetik a turbinához, a csatlakozó anyaga sárgaréz
  • A REMO 3 T és a kocsi között tömlőcsatlakozó található.

A REMO 3-T jellemzői:

  • A vízsugár hajtja
  • Automatikusan megáll 100 m után
  • A turbina és a hajtómű ház anyaga jó minőségű öntöttvas
  • Nincs vízveszteség, mivel a turbinán a teljes vízáram átfolyik
  • Áramvonalas kialakítású a megbízható működés érdekében
  • 4 keréken mozog – egyenetlen talajon is működik

Hogyan működik:

  1. Állítsa a REMO3T-t a kiinduló pontra és nyissa ki a gyors lezáró szelepet.
  2. Húzza ki a 100 m hosszú acél sodrott huzalt a terület végpontjáig és akassza be a huzalt a cövekbe.
  3. Fektessen le egy 1”-os tömlőt, az egyik végét kösse a REMO 3-T-be a másik végét a vízvételi helyre.
  4. Nyissa ki a vízcsapot; a REMO 3T azonnal elkezd mozogni és öntözni!

ontozes rajz

Teljesítmény

  • Önözött terület szélessége: 26-40 m
  • Öntözött terület hossza: 13-140 m
  • Haladási sebesség: 10-25 m/h
  • Csapadékmennyiség: 3-10 mm
 
Műszaki adatok

Fúvóka átmérő

Üzemi nyomás

Öntözött terület szélesség 

Vízfogyasztás

[mm]

 [bar]

 [psi]

 [m]

[ft] 

 [m3/h]

[gpm] 

5,95 

3,0
4,0
5,2

44
58
75 

32
34
36

105
112
118 

2,0
2,2
2,5 

8,8
9,7
11,0 

* 6,35 *

3,5
4,0
4,5
5,0

51
58
65
73

34
34
35
36

112
112
115
118

2,5
3,0
3,2
3,3

11,0
13,2
14,2
14,5

7,14 

4,0
5,0

58
73

36
39

118
128

3,1
3,5

13,7
15,4

* Standard fúvókával szállítva *

 

Kérjen ajánlatot